A magyar ag�r

�shonos nemzeti kutyafajt�nk, amely Magyarorsz�gon alakult ki. Eredete az erd�lyi kop��hoz hasonl�an a t�voli id�kbe ny�lik vissza. K�zismert, hogy az ag�r a leg�sibb t�pus� vad�szkutya, amelyet az �kori �br�zol�sok bizony�tanak. Vad�szk�pess�gei sok �vezred alatt igen m�lyen r�gz�ltek. �vezredek v�ltozatlan vad�szati m�djai rendk�v�l, �n�ll�, nagy mozg�sig�ny� t�pust alak�tottak ki, amely k�pes volt utol�rni, �s megfogni a menek�l� vadat. Sokf�le vadra haszn�lt�k, ny�lra, r�k�ra, antilopra, szarvasra, farkasra. Szagl�sa nem fejl�d�tt ki, arra nem is volt sz�ks�ge, hiszen orr�t a nagy sebess�g miatt �gysem haszn�lhatta. Egy�bk�nt is ink�bb akad�lyozta volna munk�j�ban. L�t�sa viszont ann�l ink�bb, ez�rt szemre dolgozik, �s gyorsas�ga helyettes�tette az akkor m�g nem l�tez� l�fegyvereket. Ezeket a sebes kuty�kat a vad�szok l�h�ton k�vett�k.

A ma �l� ag�rfajt�k az angol, orosz, afg�n, perzsa, arab, magyar k�z�s �st�l sz�rmaznak, ez pedig az egyiptomi ag�r. A magyars�g �zsi�b�l Eur�p�ba v�ndorl�sa sor�n minden val�sz�n�s�ggel keleti agarakkal, ill. ag�r t�pus� kuty�kkal �zte a vad�szatot. A magyarok agar�szat�nak nyomai a Kaz�r birodalomig ny�lnak vissza. K�rp�t-medence n�v�nyf�ldrajzi viszonyai a honfoglal�s idej�ben nem kedveztek az agar�szatnak, csak az alf�ld erdeinek fokozatos cs�kken�s�vel kezdett fel�ledni az ag�rral val� vad�szati m�d. Els� �r�sos eml�keink is Szent Istv�n idej�b�l val�k. Az �rp�d-korban a s�lymok, kop�k, agarak rangja emelkedett az Anjouk alatt ez folytat�dott. M�ty�s kir�ly is szenved�lyesen szerette az agarakkal val� vad�szatot. Janus Pannonius �s Balassi B�lint m�veib�l ismerhett�nk meg olyan utal�sokat, amelyek agarakr�l, ill. a vel�k folytatott vad�szatokr�l sz�lnak, felid�zve a nemes passzi� hangs�lyos �rt�k�t. A t�r�k h�dolts�g idej�n sz�mos keleti jellegi ag�r ker�lt Magyarorsz�gra, �gy az arab ag�r, a szlouki, genetikai �t�t� erej�t sivatagi s�rga sz�n�t vad�szkuty�ink meg�rizt�k.

Agar�szat a t�r�k�k elvonul�sa ut�n is megmaradt, n�pszer� vad�szatt� v�lt. Nagyon n�pszer� volt a nemess�g k�r�ben, ugyanakkor nemesi kiv�lts�got is jelentett. Az agar�szat lassan sport-jelleget �lt�tt �s saj�tos nyelvezet�vel a feud�lis Eur�pa kedvenc sz�rakoz�s�v� v�lt.

Id�zz�k fel ezeket a magyar kifejez�seket, amelyekkel annak idej�n olyan tal�l�an fogalmazt�k meg az agarak munk�j�nak eges f�zisait. �gy pl. az agarakat f�z�rre �s nyeregre szoktatj�k �gy, hogy a l� mellett sz�jra f�zve nyugodtan, biztosan j�rjanak. A corka p�ros ag�rereszt� sz�j. Az agarat vad�szatra nem idom�tj�k, hanem hajszolj�k. A hajsza megkezd�se el�tt a nyulat bemutatj�k az agaraknak. Ha egy napon t�bb hajsza van, az ag�r elf�rad, kifullad, ki�llott. Fiatal agarak eset�ben, ha a hajszol�s ut�n elf�radva abba hagyj�k az �ld�z�st, �s a l� m�g� vonulnak, azt mondj�k elz�ll�ttek. Az agarak szemre hajtanak. Ha a ny�l kipattan, kig�rd�l a vack�b�l, az agarak ut�na iramodnak, felveszik, majd be�rik. Az els� ag�r v�g rajta, s miut�n ilyenkor a ny�l oldalt ugrik, az ag�r t�lf�t rajta, elhajt�dik. Ha a ny�l ir�nyv�ltoztat�s�val k�zelebb ker�l a m�sik ag�rhoz, re� hajlott, ez az ag�r �tveszi a nyulat a m�sik �tadja. Ha az agarak utol�rik, el�be ker�lnek, forgatj�k. Ha az ag�r a ny�l v�rhat� fordul�s�nak ir�ny�ba mozdul, akkor kertel. Ha a ny�l felbukik �s az ag�r �tszalad rajta, a nyulat �tsz�rnyalja. V�d�ag�r az, aki nem engedi, hogy az elkapott ny�lhoz a t�bbi hozz�ny�ljon. Gy�z�s ag�r az, amely a hajsza elej�n lassabban hajt, majd fut�s�t fokozatosan gyors�tja. A sebes ag�r ennek ellenkez�je. Zsin�rban hajt k�t ag�r, ha egym�s mellett iramodnak, kolb�szt csin�l, ha egym�s m�g�tt futnak. Orr�n viszi a nyulat, ha hamar ford�t�s n�lk�l kapja el. Nyeregbe szorul az ag�r, ha elf�radva a l� m�g� h�z�dik.

Magyarorsz�gon az agar�szat aranykora a XVIII. �s XIX. sz�zad volt. Erre lehet�s�get ny�jtott a fantasztikus vadb�s�g. Ez az id�szak a XX. sz�zad elej�ig tartott. Egyre nagyobb m�rt�kben kezdt�k keresztezni a magyar agarat az angollal olyannyira, hogy a XX. sz�zad v�g�re megcsappant rendk�v�li m�don a fajtatiszta magyar ag�r. �talakul�son ment kereszt�l, de az�rt meg�rizte magyar �seinek kiv�l� bels� tulajdons�gait, ellen�ll� k�pess�g�t. Igaz, hogy egy kicsit gyeng�bb �s f�rad�konyabb, s�t s�r�l�kenyebb lett, viszont fordul�konys�ga, gyorsas�ga n�vekedett, �gy a versenyp�ly�n n�vekedtek es�lyei.

A magyar ag�r minden esetre jellegzetesen terepag�r volt az angol versenyag�rhoz k�pest. Az anglom�ni�nak, ill. versenyszellemnek volt egyenes k�vetkezm�nye, hogy az ag�r vesztett eredeti t�pus�b�l �s nagyon neh�z feladat el� �ll�totta a k�s�bbiekben azokat, akik a fajta megment�s�t t�zt�k ki c�lul.

A II. Vil�gh�bor� a magyar �llat�llom�nyt is megtizedelte. Eg�szen 1963-ig a fajt�t sok�ig elt�ntnek kezelt�k, ameddig a k�zeli K�rolyi uradalomb�l sz�rmaz� Nagyecseden felbukkant n�h�ny eredeti p�ld�ny, vel�k indult meg �jra a teny�szt�s. 1966-ban az F.C.I. �n�ll� fajtak�nt fogadta el a magyar agarat. Az�ta sz�mos nemzetk�zi sikert �rt el a fajta, Eur�pa t�bb orsz�g�ban kedvelik �s teny�sztik. Minden okunk meg van arra, hogy a fajta n�pszer�s�ge �s tov�bbi n�veked�se folytat�djon.

K�llem�t tekintve a magyar ag�r egy er�teljes testalkat�, izmos, jellegzetesen v�gt�z� fel�p�t�s�. Frontja, ar�nyai �s sz�gell�sei �s instabilit�sa mind a gyorsas�gra �s �ll�k�pess�gre predesztin�lj�k. M�rete 65-75 cm. Az angol ag�rt�l els�sorban er�sebb csontozata �s kiss� sz�lesebb feje �s az angol�n�l nagyobb, kiss� vastagabb f�le k�l�nb�zteti meg. A koponya er�s, sz�les, az arcorri r�sz er�teljes, de nem durva �s nem elhegyesed�. Fogazata er�s, szab�lyos, �lkapcsa hatalmas, orrt�kre feket�n pigment�lt. Szemei s�t�tsz�n�ek, tekintete �l�nk, �rtelmes. T�rzse lapos �s m�ly, hasa felh�zott, farka hossz�, cs�nkig �r. B�re finom, sz�rzete r�vid, testhez simul�, t�len aljsz�rzet is bor�tja. Egykori jellegzetes sz�ne a bors�s�rga cirmos v�ltozattal. Ma m�r majdnem minden ag�rsz�n megengedett, de nem k�v�natos a k�k, az orda, a barna �s a fekete-cser. Mint �shonos nemzeti kutyafajt�nk, mindenk�ppen k�l�nleges figyelmet �s t�mogat�st �rdemel.

Sz�rmaz�sa:
Magyarorsz�g

Felhaszn�l�sa:
Vad�sz-, �s falkaeb, mely szemre vad�szik. Figyelemrem�lt� a szagl�sa.
P�lyaversenyz�sre �s coursingra kiv�l�an alkalmas, k�l�n�sen hosszabb t�von v�lt
be. Nagyon j� k�s�r�, �s h�s�ges jelz�kutya.

FCI besorol�sa:
X. fajtacsoport Agarak
3. szekci� R�vidsz�r� agarak
Munkavizsga n�lk�l.

R�vid t�rt�neti �ttekint�s:
A magyar ag�r �si vad�szkutyafajta. Eredete a honfoglal�s kor�hoz vezethet�
vissza, ezt �sat�sok sor�n felsz�nre ker�lt koponyacsontok is igazolj�k.
Gyorsas�g�nak n�vel�s�hez a XIX. sz�zadban k�l�nf�le ag�rfajt�kkal is
keresztezt�k.

�ltal�nos megjelen�s:
Megjelen�se er�t sug�rz�, er�s csontozat�, j�l izmolt; eleg�ns.

Fontos m�retar�nyok:
- A testhossz kiss� nagyobb a marmagass�gn�l
- Az orrh�t hossza kb. a fejhossz fel�nek felel meg

Viselked�s �s jellem:
F�radhatatlan, kitart�, gyors. Edzett, �s ellen�ll�, versenyp�ly�n kiv�l�
versenyz�. (Nem ig�ny, hogy b�rmely t�von gyorsabb legyen, mint az angol ag�r!)
Kiss� tart�zkod� term�szet�, �rtelmes, intelligens, h�s�ges. �ber, szem�ly- �s
h�z�rz� �szt�ne fejlett, de ez nem vezethet oda, hogy agressz�v, vagy harap�s
legyen.

TESTFEL�P�T�S
1. Fej
Fel�lr�l �s oldalr�l n�zve meglehet�sen sz�les alap� �kalak.
Agykoponya:
Koponya: M�rs�kelten er�s, sz�les. A homlok viszonylag sz�les.
Stop: Kifejezett.
Arckoponya:
Orrt�k�r: Viszonylag nagy; j�l pigment�lt, t�g orrlyukakkal.
Fang: Er�teljes, megny�lt, de nem t�lzottan elhegyesed�.
Ajkak: J�l z�r�d�ak, feszesek, j�l pigment�ltak.
�llkapocs/Fogak: Hatalmas, er�teljes �llkapcsok, j�l fejlett, er�s, szab�lyos �s
a fogk�pletnek megfelel� teljes oll�s harap�s.
Pofa: Er�teljes, izmos.
Szemek: K�z�pnagyok, s�t�t sz�n�ek, nem d�lledtek �s nem m�lyen �l�ek. �l�nk, �s
�rtelmes kifejez�s.
F�lek: Igen nagyok, kimondottan vastag sz�vet�ek. K�z�pmagasan t�z�ttek �s j�l
hordott r�zsaf�l form�j�ban simulnak a nyakszirtre. Amikor a kutya figyel, f�l�t
fel�ll�tja. Ink�bb a neh�z, mint a k�nny� f�l k�v�natos, az �ll�f�l hiba.

2. Nyak:
K�zepesen hossz�, de m�gis eleg�ns, sz�raz, izmos, lebernyeg n�lk�li.

3. T�rzs
Mar: J�l fejlett, izmos, hossz�.
H�t: Sz�les, egyenes, feszes, j�l izmolt.
�gy�k: Nagyon sz�les, egyenes, er�sen izmolt.
Far: Sz�les, enyh�n csapott, er�s izomzattal.
Mellkas: A mellkas m�ly, er�sen dong�s, elegend� helyet biztos�t a hatalmas
t�d�nek �s sz�vnek. J�l �velt, h�trany�l� bord�k.
Als� vonal: M�rs�kelten felh�zott.

4. Farok
Er�s, vastag, csak m�rs�kelten elv�konyod�, k�z�pmagasan t�z�tt, cs�nkig �r�,
enyh�n �velt. Alul dr�tosan sz�r�z�tt. Nyugalmi helyzetben lefel� l�gatja,
akci�ban a h�tvonal magass�g�ig emeli.

5. V�gtagok
El�ls� r�sz:
�ltal�nos: Az el�ls� v�gtagok er�sek, inasak. Mind el�lr�l, mind oldalr�l n�zve
egyenesek �s p�rhuzamosak.
Lapocka, v�ll: M�rs�kelten d�lt, mozg�kony, izmos, hossz�.
Felkar: Hossz�, kiss� d�lt, izmos.
K�ny�k: Rugalmasan simul a mellkashoz, mozg�kony, sem kifel�, sem befel� nem
mozdul.
Alkar: Hossz�, egyenes, er�s csontozat�, sz�razon izmolt.-
El�ls� l�bt�iz�let: Sz�les �s er�s.
El�ls� l�bk�z�p: R�vid, �s f�gg�leges.
El�ls� mancsok: Viszonylag nagyok, hosz�k�sak, �n. ny�lmancsok. Er�teljes
talpp�rn�k, r�viden tartott karmok.
H�tuls� r�sz:
�ltal�nos: J�l, de nem t�lzottan sz�gelltek, er�s csontozat�ak, j�l izmoltak.
H�tulr�l n�zve p�rhuzamosak.
Comb:.Hatalmasan izmolt, ink�bb hossz�k�s izmokkal.
T�rd: K�zepesen sz�gellt, er�s, sem befel�, sem kifel� nem fordul.
L�bsz�r: Hossz�, sz�razon izmolt.
Cs�nk: Er�teljes, m�lyen elhelyezked�.
H�tuls� l�bt�: P�rhuzamos �ll�s�.
H�tuls� mancsok: Viszonylag nagyok, kiss� hossz�k�sak, er�s talpp�rn�kkal �s
karmokkal.

6. Mozg�s
Terel�, rugalmas �get�s, el�lr�l �s h�tulr�l n�zve p�rhuzamos vonalon mozg�
v�gtagok.

7. B�r
Viszonylag vastag, de a testre mindenhol j�l simul�, sem r�ncot, sem lebernyeget
nem k�pez.

8. Sz�rzet
R�vid, s�r�, durva, sim�n a testhez simul�. T�len tekint�lyes mennyis�g� �s
vastags�g� aljsz�rzetet n�veszt.
Sz�n: Minden ismert ag�rsz�n, �s sz�nkombin�ci�, a kiz�r� hib�kn�l felsorolt
sz�nek kiv�tel�vel.

9. M�ret
Marmagass�g:
Kanok: 65-70 cm
Szuk�k: 62-67 cm
Nem a centim�terekben m�rt magass�g, hanem az ar�nyoss�g a legfontosabb.

10. Hib�k
Az el�bb eml�tett pontokt�l val� minden elt�r�s hib�nak tekintend�, amely
�rt�kel�s�nek pontos ar�nyban kell �llnia az elt�r�s fok�val.
11. Kiz�r� hib�k
- Nem t�pusos fejforma
- El�reharap�s, h�traharap�s, keresztharap�s
- Egy, vagy t�bb fog hi�nya (metsz�fogak, szemfogak k�z�l 2-4., el��rl�, illetve
1-2 �rl�. Kett�n�l t�bb P1 hi�nya. (M3-mat nem veszik figyelembe)
- Entropium, ectropium
- K�k, feh�r, barna, farkassz�rke, valamint fekete-csersz�n, h�romsz�n�s�g.
- Agresszivit�s
Ut�lagos megjegyz�s:
A kanoknak k�t, teljes eg�sz�ben a herezacsk�ban elhelyezked�, szemmel l�that�an norm�lisan fejlett her�vel kell rendelkezni�k