A magyar vizsla

Megszokhattuk m�r, hogy a fajtaismertet�k egekbe magasztalj�k az �ppen t�rgyalt fajt�t. Nincs ebben semmi kivetnival�. V�g�lis mindenkinek a saj�t csemet�je a legkedvesebb. A kutya pedig am�gyis a teremt�s csod�ja.

Nincs ez m�sk�nt a magyar vizsl�val sem. M�rmint a r�vid- �s dr�tsz�rûvel. �k igaz�b�l nem is kuty�k. �k VIZSL�K. A sz�ps�g, nemess�g, intelligencia �s a t�lcsordul� szeretet anal�gi�ja is lehetne e sz�. De l�ssuk, hogyan is sz�letett!

Honfoglal� eleink, mint harcos, nom�d n�p, szenved�lyes vad�szok voltak. Ûzt�k, kergett�k a vadat a ny�lt r�n�n keleti t�pus� agaraikkal, a csalitos, fedett terepen kop�ik� volt a f�szerep. Nem volt ez a vad�szszenved�ly �nc�l�. Nem is a h�sszerz�s volt els�dleges c�lja. A vad�szat felk�sz�l�s a harcra. Meg kell tervezni, fel kell vonulni, a vadat t�rbe kell ejteni, mint majdan az ellens�get. S �gyesedik a vad�sz is, aki bizony nem n�lk�l�zheti az adott terephez, vadhoz legalkalmatosabb ebet sem. �gy esett, hogy e hûs�ges t�rsaik szint�gy honfoglal�k lettek.

Volt k�z�tt�k egy nem t�l nagy, s�rga, olykor eg�szen vil�gos homoksz�nû, n�ha barna, n�ha foltos j�sz�g. Ez kiv�ltk�ppen j� orr�val tûnt ki. Addig keresg�lt, kutatta nagy lelkesed�ssel a vadat – els�sorban apr�vadat – (vizslatott, kajt�rkodott), m�g fellelte azt, s jelezv�n a vad�sznak, az id�ben felk�sz�lhetett egy j� ny�ll�v�sre. Az elejtett vadat azt�n fel is vette s �tadta a vad�sznak. J� orr�n�l fogva alkalmatos volt a sebzett vad ut�nkeres�s�re is. K�vetkeztet�seinket t�rt�nelmi �s n�prajzi anal�gi�k t�masztj�k al�. Nos, ez a r�gen kihalt s�rga magyar kop� �se mai vizsl�nknak. Megjegyzend�, hogy a t�bbi kontinent�lis vizsla egy k�z�s spanyol �sre vezetheti vissza sz�rmaz�s�t, s t�rnyer�s�k a k�z�pkor v�g�re tehet�, mikor a s�r�tes puska haszn�lata �ltal�noss� v�lt. L�tjuk, a magyar vizsla ett�l teljesen elt�r� fejl�d�si vonal eredm�nye. Legkor�bbi �br�zol�s�t a XII. sz�zadi Codex Albensisben csod�lhatjuk meg. A pontos, fajtajelleg meghat�roz�s�ra alkalmas rajz egy nyulat �ll� vizsl�t �r�k�t meg. Teh�t kuty�nk m�r akkor mai vad�szati szerepk�r�ben �rdemelte ki az ember megbecs�l�s�t. Az m�r csak term�szetes, hogy k�dex irodalmunk egyik legbecsesebb eml�k�ben: K�pes Kr�nik�nkban (1358-t�l) ism�t felbukkan vizsl�nk �se. Mivel a mini�tor, Hertul fia Mikl�s t�k�letes hûs�ggel �r�k�tette meg kor�nak viselet�t, fegyvereit, bizonyosra vehetj�k, hogy az �br�zolt ebek is e kor kuty�i voltak. Nem �ltal�ban kuty�k, fajtajelleget mutat� kuty�k vannak �br�zolva. T�bb helyen v�lhet�, k�t miniat�r�n bizonyos, hogy a kajt�rkod� kop� vizsla �s l�that�. Mintegy sz�z �vvel k�s�bb Janus Pannonius �gy �r: „A vizsl�kat vagy kajt�rkod� kop�kat ...”. �k a f��ri levelez�sben, iratokban emlegetett nyul�sz� vizsl�k.

A t�r�k megjelen�s�vel felbukkan azok s�rga vad�szebe, mely a magyarra igen fajzik, �m ez ink�bb f�rj�sz� „vizsla”. E k�t fajta keresztez�d�s�b�l alakul ki v�g�lis az alapt�pus. A j� kuty�t term�szetesen nagy becsben tartott�k, aj�nd�kk�nt is nagy �rt�ket k�pviselt. 1731-b�l val� adat szerint a Zay-Kollonich – f�le teny�szetben foglalkoztak komolyan teny�szt�s�vel; igaz, ekkor m�g gesztenyebarna sz�nûek is voltak k�z�tt�k. A XIX. sz�zad els� fel�re m�r meg�llapodottnak tekinthet� a fajta. Gr. Zay Imre eml�kez�se: „...egy Angli�b�l behozott kannal indult meg a teny�szt�s.”. A pointer ekkor m�g nem l�tezett, �gy csak Angli�ba bevitt spanyol vizsl�r�l lehet sz�. Ez els� eml�t�se nyugat-eur�pai vizsla bevon�s�nak a teny�szt�sbe. Term�szetesen a Zay kennelen k�v�l is l�tezett a s�rga magyar vizsla feh�r jegyekkel. 1896-ban Gr. Somssich Pongr�cr�l k�sz�lt festm�nyen egy zsemlyes�rga vizsla is l�that�.

A XIX. sz�zad v�ge fel� megritkul az �llom�ny, s az 1884-ben megindul� t�rzsk�nyvez�sben hi�ba keress�k a fajt�t. Egy-egy versenyen, apr�hirdet�sben fel-feltûnik, m�g v�gre 1916-ban Thur�czy Tibor a Nimr�dban felh�v�st tesz k�zz� a magyar vizsla megment�se �rdek�ben. 1917-ben 14 db-ot siker�l felkutatni. T�rzsk�nyvez�se 1920-ban kezd�dik meg. Els� standardja 1928. 05. 30-�n k�sz�lt el, ezt ’34-ben m�dos�tj�k, majd 1936. 06. h�ban adja ki az Orsz�gos Vizsla Club (OVC), amint azt a Magyar Vizsla Szakoszt�ly teny�szt�si ir�ny�t�ja, Puntigam Jen� k�zl�s�b�l (A Vad�szkutya 1943. 04. 15.) tudjuk. Az FCI 1935-ben jegyzi be a hivatalosan elismert fajt�k k�z�.

A II. vil�gh�bor� 85–90%-os vesztes�get okozott az �llom�nyban. �jra teny�szt�se 1947-ben a g�d�ll�i �llami teny�sztelepen indult meg. Az orrj�s�g jav�t�s�nak �rdek�ben felhaszn�lt�k a pointert is. �jabb kori sportteny�szt�s�nek t�rt�net�n v�gigh�z�dik az �gynevezett ki�ll�t�si- �s munkakutya t�pus probl�m�ja. A fajt�t teny�szt�, haszn�l� ember feladata kell legyen e k�ros jelens�g megsz�ntet�se.

M�sik vizsla fajt�nk, a „dr�tos”, m�r sz�zadunk tudatos teny�szt�i munk�j�nak gy�m�lcse. Sz�rv�ny adatok utalnak m�r a XIX. sz�zadban is dr�tos s�rga vizsl�kra, mint a r�vidsz�rû almokban sz�letett term�szetes mut�ci�kra. Ilyen egyedet eml�tenek 1923-ban a Topon�ron megrendezett vizslaverseny anyag�ban.

A fajta teny�szt�se k�r�l az els� felvet�st�l kezdve �l�nk vita bontakozott ki a Nimr�d �s A vad�szkutya has�bjain. K�zben folyt a h�bor�.

Vasas J�zsef, hej�csabai teny�szt�, a fajta egyik meg�lmod�ja s sz�l�atyja az 1943. 05. 20-i Nimr�dban �gy �r: „Ezel�tt 10 �vvel vetettem fel a k�rd�st F�lix Endr�nek.”, majd „Ezel�tt 4 �vvel elhat�roztam, hogy megk�s�rlem a s�rga dr�tsz�rû kiteny�szt�s�t.” – teh�t, 1939-ben! F�lix szerint ez: 1941. Ami bizonyos: Vasas �r�sban, ’42. 03. 27.-�n jelenti be ind�tv�ny�t az OVC-nek. S a munka m�r folyik. Gresznarik L�szl� a Nimr�d 1942. 03. 10-i sz�m�ban �rja, � is gondolt a magyar s�rga dr�tsz�rû vizsla kiteny�szt�s�re, 1941-ben a ki�ll�t�son „L�ttam, hogy Vasas J�zsef �r megtestes�tette elgondol�somat, amikor egy magyar s�rga vizsla �s egy n�met dr�tsz�rû vizsla keresztez�s�b�l bemutatta az els� magyar s�rga dr�tsz�rû vizsl�t.”. Ez volt Csabai Lidi, kit m�g ez �vben Gresznarik megv�s�rolt. T�le sz�rmazik Dia di Selle. �rdekes, hogy Lidi ’41-es bemutat�s�r�l m�s forr�s nem tud. Dia 1941. 06. 6-�n ker�lt bemutat�sra, tulajdonosa Losonczy Gyula.

Az OVC a kezdetekt�l tudom�sul vette a fajta kiteny�szt�s�re ir�nyul� munk�t, �m az egyes k�pvisel�i r�sz�r�l megnyilv�nul� magatart�s nem mindig volt „egy�rtelmû”. �m a fajta alighogy megsz�letett, a h�bor� m�ris megtizedelte a csek�lyke popul�ci�t. Ennek marad�kaib�l kezdi �jra a teny�szt�st Vasas az 1947-ben Hej�csab�n fel�ll�tott �llami teny�sztelepen. A Csabai �s a Selle kennel mell� bekapcsol�dik a munk�ba Br. Bornemissza-Haraska �s Kolom�n Slim�k-Pov�zia teny�szete.

Az FCI 1966-ban ismeri el �n�ll� fajtak�nt. Vesz�lyeztetett, m�g nem teljesen meg�llapodott fajt�nk. A fej �s a sz�rmin�s�g tekintet�ben m�g sok munka v�r a teny�szt�kre. N�mileg er�sebb csontozat�, ellen�ll�bb fizikum�, mint r�vidsz�rû t�rsa.

Sz�val, milyen is a magyar vizsla?

Nyugodtan �ll�thatjuk, a vizsl�k k�z�tt a legintelligensebb, gazd�j�hoz legink�bb k�t�d�, legsokoldal�bb. Sz�ps�g�vel, ragaszkod�s�val, szinte b�rkit k�pes levenni a l�b�r�l. Nyugodt v�rm�rs�klete, emberszeretete r�v�n b�tran aj�nlhat� lak�sban tart�sra is, f�k�nt a r�vidsz�rû. A dr�tos ink�bb vad�szok kez�n van, kedvenck�nt nem terjedt el. �m legyen b�rmilyen r�vidsz�rû is, VAD�SZEB, akinek legf�bb �r�mforr�sa m�giscsak a vad�szat. Aki l�tta v�gt�b�l szoborr� dermedni, vagy sebzett kacsa ut�n v�zbe vet�dni, esetleg embermagas gazosban fel-felugorva dolgozni – mert k�zben a gazdira is figyelni kell! –, ezt az �lm�nyt aligha felejti el.

Kifejezetten j�indulat�, kiss� �rz�keny lelk�letû, a durvas�got nem viseli el. Igaz ez a n�mileg kem�nyebb dr�tsz�rûre is, aki az�rt eg�sz habitus�ban magyar vizsla kell legyen.

Vizsl�ink l�nyeg�t legt�m�rebben a vad�sz-sz�jhagyom�ny fogalmazza meg: „A n�met vizsla mag�nak vad�szik (az angol is!), a magyar vizsla a gazd�j�nak.”.

Nem lehet persze mindenki vad�sz, aki szereti a vizsl�t.

Van viszont sz�mos kuty�s sport, amit nagy �lvezettel lehet vele ûzni. A l�nyeg a testi �s lelki mozgat�son, a szeretetteljes foglalkoz�son, bizalmon van.

Kuty�val �lni �letforma. Vizsl�val k�l�n�sen. N�la �berebb megfigyel�nk, lelkesebb csal�dtagunk, aligha akadhat. Emp�ti�ja v�gtelen. Mikor v�rakoz�steli tekintet�t r�nk f�ggeszti a bizalom �s szeretet mindent bet�lt� melegs�g�vel, mit sz�m�t az, hogy a perzs�n kicsit koptatta a k�rmeit? Hogy kilakik a kedvenc fotel�nkb�l? De h�t mi �lhet�nk m�shov� is. � onnan l�t j�l minket. Lehet persze nevelni. Okoss�guk r�v�n, hozz��rt�ssel, nem is neh�z. A buktat� e t�ren �ppen intelligenci�jukban keresend�. Biztos�tsunk neki elfoglalts�got. Tekints�k partner�nknek, megb�zhat� t�rsnak, nyugodtan besz�lj�k meg vele probl�m�inkat. Nem fog kiadni, � benne soha nem fogunk csalatkozni. Abban az�rt ne rem�nykedj�nk, legyen b�rmilyen nagysz�j� is, hogy a bet�r�t feltart�ztatja, hacsak nem egy kis j�t�k�rt, simogat�s�rt!