MAGYAR VIZSLA

A kutya, mint tudjuk, a teremt�s csod�ja. A vizsla, a magyar vizsla pedig nem is kutya. � VIZSLA! A sz�ps�g, nemess�g, intelligencia �s a t�lcsordul� szeretet anal�gi�ja is lehetne ez a sz�. K�r lenne tagadni, nem vagyok a k�rd�sben �ppen elfogulatlannak mondhat�, v�g�l is mindenkinek a saj�t csemet�je a legkedvesebb, de ments�gemre szolg�ljon, honi fajt�ink mind k�zel �llnak a sz�vemhez. �g�rem, szigor�an tartani fogom magamat a t�rt�nelmileg hiteles adatokhoz, a sz�nd�kom szerint a lehet� legteljesebb k�pet t�rom a sz�ves olvas� el�.

N�zz�k, hogyan sz�letett! A k�zhit ink�bb csak a komondort, kuvaszt �s pulit tartja �smagyarfajt�nak, a vad�szebeinkr�l – kiss� h�l�datlanul – k�s�bbi sz�let�st t�telez fel. Honfoglal� eleink �letm�dj�nak ismeret�ben egy�rtelmûen val�sz�nûs�ten�nk kell, ezek �seinek kiteny�szt�se sokkal r�gebben v�gbement, mint azt az �jabb kor kutat�i gondolj�k. S�t, nyilv�nval�an bizony�that� t�ny, s itt ne feledj�k, agarunk �s kop�nk sok tekintetben szerencs�tlenebb sorsot tudhat maga m�g�tt, ma vizsl�nk k�zelebb �ll az �salakhoz, mint kedves p�sztorkuty�ink, kiken az �jkori sportteny�szt�s sokat v�ltoztatott.

Honfoglal� eleink teh�t, mint harcos, nom�d n�p, szenved�lyes vad�szok voltak. Ûzt�k, kergett�k a vadat a ny�lt r�n�n keleti t�pus� agaraikkal, a csalitos, fedett terepen kop�ik� volt a f�szerep. Nem volt ez a vad�szszenved�ly �nc�l�. Nem is a h�sszerz�s volt els�dleges c�lja. A vad�szat felk�sz�l�s a harcra. Meg kell tervezni, fel kell vonulni, a vadat t�rbe kell csalni, mint majdan az ellens�get. S �gyeskedik a vad�sz is, aki bizony nem n�lk�l�zheti az adott terephez, vadhoz legalkalmatosabb ebet, egy�b vad�sz�llatot (s�lyom, vad�szgep�rd) sem. �gy esett h�t, hogy leghûs�gesebb t�rsaik szint�gy honfoglal�k lettek.

Volt ezek k�z�tt egy nem t�l nagy, s�rga, olykor eg�szen vil�gos homoksz�nû, n�ha barna, n�ha foltos j�sz�g. Ez ugyan nem volt olyan gyors, mint az ag�r, kev�sb� volt hajsz�s, mint a kop�, de j� orr�val, a vad lelkes �s kitart� keres�s�ben val� kitûn�s�g�vel, nem utols�sorban egy�ttmûk�d�si k�szs�g�vel mind a vad�sz, mind annak s�lyma tekintet�ben egyed�l�ll�nak bizonyult. Addig keresg�lt, kutatta a vadat – els�sorban apr�vadat – (vizslatott, kajt�rkodott), m�g fellelte azt, s jelezv�n a vad�sznak az id�ben felk�sz�lhetett egy j� ny�ll�v�sre, vagy elr�ppenthette s�lym�t, hogy az lev�gja �ldozat�t. Nem volt ez egyszerû feladat, mint k�s�bb m�g l�tni fogjuk. Az elejtett vadat v�g�l az ebnek fel is kellett vennie �s �t kellett adnia a vad�sznak. J� orr�n�l fogva, ha a sz�ks�g �gy hozta, a sebzett vad ut�nkeres�s�re is alkalmatos volt. Igaz a sebz�s l�nyegesen kisebb sz�mban esett meg, mint a l�fegyverek elterjed�se ut�n. K�vetkeztet�seink – hangs�lyozni kell – t�rt�nelmi �s n�prajzi anal�gi�k sor�n nyugszanak.

�sis�g�t bizony�tja ennek a s�rga magyar „kop�”-nak neve is, mely nyelv�nk ugor �sr�teg�b�l ered. Jelz�i haszn�latb�l v�lt f�n�vv�. Szagl�sa ok�n nevezi a vizsl�t odorariusnak (szimatol�nak, „szagos kuty�nak”) a latins�g.

Nem lehet v�letlen, hogy a legr�gebbi magyarorsz�gi ebes vad�szatok �br�zol�sai is hozz� k�t�dnek. A XI. sz�zadi, feltehet�en Orseolo P�ter �ltal alap�tott �budai Szent P�ter k�ptalani sz�kesegyh�zb�l fennmaradt, �gynevezett pszichomachi�s (a J� �s Rossz k�zdelm�nek szimbolikus megjelen�t�se) �br�zol�s nyaksz�jon, p�r�zon vezetett ugr� vad�szeb�ben aff�le „vizslakop�”-t v�l felismerni a kutat�. Az els� ilyen grafikus �br�zol�s pedig minden vit�n fel�l a vizsla kiforrott, a mai t�pussal t�k�letesen egyez� form�j�t �r�k�ti meg. A Grazban �rz�tt antifon�rium, vagyis a hangjegy�r�s el�d�vel, a hangjelz�sekkel, neum�kkal ell�tott egyh�zi szerk�nyv az ottani egyetem k�nyvt�r�nak f�ltve �rz�tt kincse. A magyarorsz�gi eredetû, latin nyelvû k�dexet a sz�kesfeh�rv�ri k�ptalan �r�stud� papjai r�tt�k pergamenre 1100–1120 k�z�tt. Mezey L�szl� �s Falvy Zolt�n kiv�l� kutat�ink, kik t�zetesen megvizsg�lhatt�k, adt�k nev�t: Codex Albensis, vagyis Sz�kesfeh�rv�ri k�dex. Nos, ebben a k�dexben van h�rom lapsz�li rajz. Ezek egykor�ak, vagy k�zvetlen�l annak elk�sz�lte ut�n rajzolta oda az egyik haszn�l�. A 23/V jelzetû lap �br�zol�sa egy kitûn� rajzol� �s megfigyel�, s bizonnyal szakavatott vad�sz – ne feledj�k a paps�g is h�dolt ennek a mesters�gnek – kez�t dics�ri. Az odavetett tollrajzon egy fa t�v�ben b�k�s gyan�tlans�gban eszeget� nyulat l�tunk. M�g�tte, a fa t�loldal�n egy vizsla �llja. A l�g� f�lû, kunkori fark� (ekkor m�g nem csonkolt�k) eb teljes val�j�ban vizsl�nkat testes�ti meg, ki m�r ekkor is mai vad�szati szerepk�r�ben �rdemelte ki az ember megbecs�l�s�t.

1189-b�l, a harmadik keresztes hadj�ratot haz�nkon �tvezet� Barbarossa Frigyes cs�sz�r k�s�ret�ben l�v� L�becki Arnold p�sp�k napl�j�ban olvashatjuk, hogy az Esztergom k�zel�ben �ket fogad� III. B�la magyar kir�ly aj�nd�kai k�z�tt „…hogy minden elgondolhat� gy�ny�rûs�g meglegyen a k�rpiton – keleti �zl�ssel h�mezve – m�g egy kis feh�r vad�szeb alakja is ott szaladg�lt.” B�r t�bbet nem �r a p�sp�k, aligha lehet k�ts�ges, hogy egy vil�gos sz�nû, vizsla t�pus� eb j�het csak sz�ba. Helyn�vk�nt els� �zben 1350-ben N�gr�d v�rmegy�ben, Vyslas-vereb alakban tal�lkozunk vele.

K�dex irodalmunk gy�ngyszem�ben, a Nagy Lajos kir�lyunk megrendel�s�re 1358. m�jus 15-�n megkezdett K�pes Kr�nik�nkban, ebben a teljes eg�sz�ben magyar munk�ban, ism�t, imm�r t�bb helyen felbukkan vizsl�nk �se. Mivel a mini�tor, Hertul fia Mikl�s t�k�letes hûs�ggel �r�k�tette meg kor�nak viselet�t, fegyvereit, bizonyosra vehetj�k, hogy az �br�zolt ebek is e kor kuty�i voltak. Nem �ltal�ban kuty�k, fajtajelleget mutat� kuty�k vannak �br�zolva. A k�dex 5. oldal�n (f 3a) „A” inici�l�ban Hunor �s Magor tal�lkoz�sa a csodaszarvassal jelenetben a n�gy ebb�l az el�l halad�, hossz� p�r�ra engedett feh�r �s barna sz�nû p�ros j�l l�that� m�don a vad csap�j�t k�veti m�ly orral. Er�s (vizsl�s?) fej, l�g�, lekerek�tett v�gû, fejhez simul� f�lek. Feszes h�t. Kitûn�en �br�zolt, a m�ly fejtart�sb�l, vezet�kbe d�l�st�l m�g kifejezettebben jelzett mar. El�g m�ly mellkas, kiss� felh�zott has. J�l izmolt, j�l sz�gelt v�gtagok. Felkunkorod�, hossz� farok. R�vid sz�rzet. Kajt�rkod� kop�k (magyar vizsla �s�k)? Egy B�csben �rz�tt XV. sz�zadi k�dex illusztr�ci�j�b�l l�thatjuk, hogy a cs�sz�r-kir�ly Zsigmond vad�szebei k�zt is megtal�lhat� volt a pajkos vizsla. Nem is lehet ez m�sk�nt, hiszen tudjuk szenved�lyes s�lym�sz l�v�n nem n�lk�l�zhette azt.

Nev�vel nemeseink, f�uraink levelez�s�ben, irataiban gyakorta tal�lkozhatunk. A XV. sz�zadi sz�t�raink is eml�tik.

Koml�ssy Mih�ly 1510. augusztus 17-�n kelt level�ben k�ri szerelmes �ccs�t, Tam�st, k�ldj�n neki egy j� vizsl�t, f�rjezni val�t. II. Ul�szl� kir�lyunk Bud�n id�z� �ccse, Zsigmond herceg, k�s�bbi lengyel kir�ly, sz�mad�saiban t�bbek k�z�tt vizsl�knak (legawe) s m�s vad�szkuty�nak k�lts�gei mellett annak is nyom�ra bukkanunk, hogy divat volt az ebeknek mutatv�nyokra val� idom�t�sa is. 1554-ben a N�dasdyak sz�mad�s�ban eml�tenek „az wislara erweth” (nyak�rvet). Egy 1561-es lev�l: „… vizsl�t �r�mest k�lden�k kegyelmednek…”. �s 1563-ban Gyulay J�nos Batthy�ny Krist�ft�l k�r „unum canem odorarium vulgo fyrjre val� wyzslath…”. A purit�n Bethlen G�bor fejedelem egy sz�p, �reg, hûs�ges vizsl�j�t mindig szob�j�ban tartotta, egy m�sik, Tigris nevû pedig rendesen ura b�rsony sz�k�ben hever�szett. I. Apafi Mih�ly erd�lyi fejedelem udvara maga volt a kutyaparadicsom. Egykor� �r�sok a fejedelem 300 vad�szeb�t eml�tik, ebb�l 53 vizsla. A kop�k s agarak vannak t�bbs�gben. Gondolhatjuk az ebesfalvi kast�ly falkanagy�nak gondjait. Cserei Mih�ly a fejedelmi udvar kr�nik�sa 1670-1690 k�z�tt jegyzi fel: „az erd�lyi B�ldi P�lnak K�rt�v�ly nevû vizsl�ja ura hal�la ut�n egy �ll� h�tig szûk�lt, vony�tott, ord�tott”, s megjegyzi: „sok kuty�ban t�bb h�vs�g van, mint sok gonosz emberben…”. Itt sz�letett az a feljegyz�s is, hogy val�, vagy tr�f�s mond�s, ki tudhatja m�r: „Ne �sd azt az ebet! Nem l�tod Te �llat, hogy az is ember!?”. Term�szetes, hogy a legjobbaknak itt is szob�ban a hely�k.

T�rt�net�r�sunkban sz�mos utal�st tal�lunk az igen nagy becsben tartott �s nagy �rt�ket k�pvisel� ebek kivitel�re �s behozatal�ra egyar�nt. A k�s� �rp�d-kort�l kir�lyi �s f��ri aj�nd�koz�sok t�rgya. Els�sorban az olasz, n�met, de a lengyel udvar is k�ld �s kap �rt�kes vizsl�kat. Balassi B�lint, a k�lt�, Batthy�ny Krist�f vagy Zay P�ter �s k�re legkedvesebb aj�nd�koz�si t�rgynak tekinti az agarat �s a vizsl�t. De kedvelik a t�r�k�k is! Az � megjelen�s�kkel felbukkan magukkal hozott s�rga vad�szeb�k, mely a magyarra igen fajzik, �m ink�bb f�rj�sz� „vizsla”. Hagyom�nyosan e k�t fajta, a kop� eredetû s�rga magyar vizsla �s a t�r�k�k eml�tett eb�nek keresztez�d�s�b�l v�lj�k kialakulni mai vizsl�nk alapt�pus�t. Botors�g lenne a XII. sz�zadt�l nagy mennyis�gben foly� behozatal ismeret�ben azt hinni, hogy ezek az egyedek a teny�szt�sben nem vette r�szt. Mert tudatos fajtateny�szt�s ide vagy oda, szeretn�m l�tni azt a vad�szembert, aki egy kitûn�en dolgoz� kuty�t nem keresztez be saj�t �llom�ny�ba. Hogy vizsl�nk m�gis olyan, mint a Codex Albensis t�bb �vsz�zaddal ezel�tti rajz�n… Nos, ez is �sis�g�t, szil�rd genetikai �llom�ny�t, kitûn�s�g�t bizony�tja!

Nem is lehetett ez m�sk�nt. Gondoljuk csak el! Az �rp�d-kori s �ltal�ban a r�gi magyarorsz�gi nagyvad�szat milyen sok munkaer�t megmozgat�, csoportos, nagy idom�t�si el�munk�latot ig�nyl�, szervezett, neh�z munka volt. El�felt�telei: j� vad�sz, j� fegyver, j�l idom�tott, gyors vad�sz l�, j�l betan�tott s�lyom �s vizsla egy�ttmûk�d�se �s vadb�s�g. �s a vizsl�k� volt a f�szerep! Az � el�re bocs�t�sukkal kezd�d�tt meg t�nylegesen a vad�szat. Ha a vizsla �llott valamely vadat �s parancssz�ra beugrott, a s�lym�sznak abban a pillanatban le kellett r�ntania karj�n �l� s�lyma sipk�j�t. Ugyanekkor l�b�t m�r szabadd� is kellett tennie a b�rsz�j-bilincsb�l. A s�lyom ekkor a felvert vadra rep�lt, hajtotta, m�g lev�ghatta. Ekkor ism�t a vizsla k�vetkezett. � vette fel �s vitte a vad�szhoz a lev�gott, megvak�tott vadat. A s�lyomnak ugyanis solym�sza f�ttyjel�re vagy a tollas b�b� h�vogat�s�ra dolga v�gezetten vissza kellett rep�lnie gazd�ja karj�ra.

1731-b�l val� adat szerint a Zay-Kollonich-f�le teny�szetben igen komolyan vett�k teny�szt�s�t, igaz ekkor m�g gesztenyebarna sz�nûek is voltak k�z�tt�k. A XIX. Sz�zad els� fel�re egyre ink�bb meg�llapodottnak tekinthet� a fajta.

Gr. Zay Imre eml�kez�se: „…egy Angli�b�l behozott kannal indult meg a teny�szt�s.”. A pointer ekkor m�g nem l�tezv�n, csak Angli�ba bevitt spanyol vizsl�r�l lehet sz�. Ez, els� eml�t�se nyugat-eur�pai vizsla bevon�s�nak a teny�szt�sbe, b�r, mint l�ttuk, ez az els�s�g er�sen k�ts�ges. Itt kell megjegyezz�k azt is, hogy a mi vizsl�nkt�l elt�r�en, valamennyi kontinent�lis vizsla egy k�z�s spanyol �sre vezetheti vissza sz�rmaz�s�t a szakirodalom szerint.

Term�szetesen a Zay kennelen k�v�l is l�tezett a s�rga magyar vizsla feh�r jegyekkel. 1896-ban Gr. Somssich Pongr�cr�l k�sz�lt festm�nyen egy zsemlye s�rga vizsla is l�that�.

A megv�ltozott birtok- �s vad�szati viszonyok, a megcsappant vad�llom�ny a XIX. sz�zad v�g�re a vizsla popul�ci� er�teljes visszaes�s�t eredm�nyezi. Az 1884-ben megindul� t�rzsk�nyvez�sben m�r hi�ba keress�k az egykor t�megesen tartott fajt�t. Egy-egy versenyen, apr�hirdet�sben fel-feltûnik, m�g v�gre 1916-ban Thur�czy Tibor a Nimr�dban felh�v�st tesz k�zz� a magyar vizsla megment�se �rdek�ben. 1917-ben 14 db-ot siker�l felkutatni. T�rzsk�nyvez�se 1920-ban kezd�dik meg. Els� standardja 1928. m�jus 30-�n k�sz�lt el. Ezt 1934-ben m�dos�tj�k, majd 1936. j�nius�ban adja ki az Orsz�gos Vizsla Club (OVC), amint azt a Magyar Vizsla Szakoszt�ly teny�szt�si ir�ny�t�ja, Puntigam Jen� k�zl�s�b�l (A Vad�szkutya, 1943. �prilis 15.) tudjuk. Az FCI 1935-ben jegyzi be a hivatalosan elismert fajt�k k�z�. A II. Vil�gh�bor� 85–90 %-os vesztes�get okoz az �llom�nyban. �jra teny�szt�se 1947-ben a g�d�ll�i �llami teny�sztelepen indul meg. Az orrj�s�g jav�t�s�nak �rdek�ben felhaszn�lj�k a pointert is. �jabb kori sportteny�szt�s�nek t�rt�net�n v�gigh�z�dik az �gynevezett ki�ll�t�si- �s munkakutya t�pus probl�m�ja. A fajt�t teny�szt�, haszn�l� ember feladata kell legyen a k�ros jelens�g megsz�ntet�se.

M�sik vizsla fajt�nk, a „dr�tos”, m�r a XX. sz�zad tudatos teny�szt�i munk�j�nak gy�m�lcse. Sz�rv�ny adatok utalnak m�r a XIX. sz�zadban is dr�tos s�rga vizsl�kra, mint a r�vidsz�rû almokban sz�letett term�szetes mut�ci�kra, �m ezek hiteless�ge ma m�r nem ellen�rizhet�. Ilyen egyedet eml�tenek 1923-ban a Topon�ron megrendezett vizslaverseny anyag�ban.

A fajta teny�szt�se k�r�l az els� felvet�st�l kezdve �l�nk vita bontakozott ki a Nimr�d �s A Vad�szkutya has�bjain. K�zben folyt a II. Vil�gh�bor�.

Az OVC a kezdetekt�l tudom�sul vette a fajta kiteny�szt�s�re ir�nyul� munk�t, �m az egyes k�pvisel�i r�sz�r�l megnyilv�nul� magatart�s nem mindig volt „egy�rtelmû”. S a fajta alighogy megsz�letett, a h�bor� m�ris megtizedelte a csek�lyke popul�ci�t. Ennek marad�kaib�l kezdi �jra a teny�szt�st Vasas az 1947-ben Hej�csab�n fel�ll�tott �llami teny�sztelepen. A Csabai �s a Selle kennel mell� bekapcsol�dik a munk�ba Br. Bornemissza – Haraska �s Kolom�n Slim�k – Pov�zia teny�szete. Az FCI 1966-ban ismeri el �n�ll� fajtak�nt. Vesz�lyeztetett, m�g nem teljesen meg�llapodott fajt�nk. A fej �s a sz�rmin�s�g tekintet�ben m�g sok munka v�r a teny�szt�kre. N�mileg er�sebb csontozat�, ellen�ll�bb fizikum�, mint r�vidsz�rû t�rsa.

Sz�val, KI is a magyar vizsla?

Nyugodtan �ll�thatjuk, a vizsl�k k�z�tt is a legintelligensebb, gazd�j�hoz legink�bb k�t�d�, legsokoldal�bb. Sz�ps�g�vel, ragaszkod�s�val szinte b�rkit k�pes levenni a l�b�r�l. Nyugodt v�rm�rs�klete, emberszeretete r�v�n b�tran aj�nlhat� lak�sba tart�sra is, f�k�nt a r�vidsz�rû. A dr�tos ink�bb vad�szok kez�n van, kedvenck�nt nem terjedt el. �m, legyen b�rmilyen sz�rû is, VAD�SZEB, akinek legf�bb �r�mforr�sa m�giscsak a vad�szat. Aki l�tta v�gt�b�l szoborr� dermedni, vagy sebzett kacsa ut�n v�zbe vet�dni, esetleg embermagas gazosban fel-felugorva dolgozni – mert k�zben a gazdira is figyelni kell! –, ezt az �lm�nyt aligha felejti el.

Kifejezetten j�indulat�, kiss� �rz�keny lelk�letû. A durvas�got nem viseli el. Igaz ez n�mileg kem�nyebb dr�tos testv�r�re is, aki az�rt eg�sz habitus�ban magyar vizsla kell legyen.

Vizsl�ink l�nyeg�t legt�m�rebben a vad�sz-sz�jhagyom�ny fogalmazza meg: „A n�met vizsla mag�nak vad�szik (az angol is!), a magyar vizsla a gazd�j�nak.”.

Nem lehet persze mindenki vad�sz, aki szereti a vizsl�t. Van viszont sz�mos kuty�s sport, amit nagy �lvezettel lehet vele ûzni. A l�nyeg a testi �s lelki mozgat�son, a szeretetteljes foglalkoz�son, bizalmon van.

S ezzel t�rj�nk is �t a nevel�s n�h�ny k�rd�s�re! Gyakorlott kik�pz�k a megmondhat�i, hogy a kutyaiskol�kban az eredm�nyes munka soha nem a kutyagyerek igyekezet�n m�lik. A legt�bb probl�m�t az „okos” gazdik jelentik. Ez�rt ezeken a helyeken az � tan�t�suk legal�bb olyan fontosnak sz�m�t, mint csetl�-botl� ebecsk�ik�. Azt�n az sem igaz�n �lom, ha valaki be�ll�t feln�tt, s �gy istenigaz�ban elrontott kedvenc�vel, hogy m�g ne is a legrosszabb lehet�s�gekr�l sz�ljunk. Fontos, hogy csak olyan ember vegye meg a tagadhatatlanul ellen�llhatatlan k�lyk�t, aki k�pes tudom�sul venni, hogy ez bizony egy m�s �letforma. Ahogy term�szetesnek vessz�k, hogy egy gyermeknek t�r�d�sre, szeretetre, biztons�gra �s nevel�sre van sz�ks�ge, �gy sz�moljunk azzal: kis lobog� f�lû v�denc�nk is ilyen alapokr�l indulva v�lik �let�nk kellemes t�rs�v�. Egy a l�nyeg. Nem v�rhatjuk el t�le, hogy ember m�dj�ra meg�rtse elv�r�sainkat. Nek�nk kell „kuty�ul” megtanulni. Higgy�k el, meg�ri! El kell d�nteni a kezdet kezdet�n azt is mit szeretn�nk. M�s elv�r�st kell megfogalmazzunk, s �gy m�sk�nt kell az oktat�st is v�gezz�k a majdani vad�szt�rssal, a v�roslak�, a sportt�rsk�nt vel�nk dolgoz�, vagy egyszerûen „csak” kedvenck�nt tartand� vizsl�nkkal, eb�nkkel.