Dr�tos a vad�szkutya...

Vissza-visszat�r�en olvashatunk a dr�tsz�r� magyar vizsla vesz�lyeztetetts�g�r�l, sz�ls�s�ges v�lem�nyek szerint a kipusztul�shoz k�zeli �llapot�r�l sz�l� �r�sokat.

K�l�n�sen fontos ezen v�lem�nyek megvitat�sa, az okok felt�r�sa, mert az EU.-ban e fajta is, mint hungarikum szerepelhetne �s �regb�thetn� haz�nk vad�szati �rt�keit, kult�r�j�t �s hagyom�nyait.

Jelen cikkben olyan probl�m�k felt�r�s�ra t�rekszem, amelyekkel nem, vagy csak ritk�n foglalkoznak szakemberek vagy ak�r laikusok is.

A fajt�t val�j�ban az 1940-es �vekben kezdt�k kialak�tani azon megfontol�sb�l, hogy egy kifejezetten munkakutya legyen a vad�szok kez�ben. Konkr�tan Vasas J�zsef 1942, m�rcius 27.-�n a Magyar Vizsla Szakoszt�ly �l�s�n ind�tv�nyozta a fajta kiteny�szt�s�t, aminek jelent�s ellenz� t�bora volt, de az �tlet v�g�l is nem ker�lt elvet�sre.

A teny�szt�i munka sok pozit�vuma mellett term�szetesen kudarcok is �rt�k a k�s�rletez� teny�szt�ket. Nemzetk�zi elismerts�get az FCI.-n�l 1966-ban kapta meg a fajta.

A dr�tsz�r� magyar vizsla k�lleme a mai napig nem homogeniz�l�dott, legt�bb probl�m�t a sz�rzet stabiliz�l�sa jelenti. Viszonylag sok egyedn�l jelentkezik a vil�gos szemsz�n, a k�v�natosn�l kisebb termet, fogazati hi�nyoss�gok. A felsorolt gondok ellen�re a fajta szerencs�je, hogy teny�szt�s�ben nem sz�mottev� szempont a divat, �gy kev�sb� van kit�ve a „szapor�t�k” k�ny�nek-kedv�nek. A n�pszer�s�g hi�ny�nak h�tr�nya is van, p�ld�ul az �rt�kes�t�si piac besz�k�l�se.

A dr�tsz�r� vizsla teny�szt�s�vel els�sorban a vad�szok �s a vad�szattal szimpatiz�nsok foglalkoznak. Hozz� kell tenni, hogy vad�szok eset�ben jelent�s m�rt�kben „pap�r n�lk�li teny�szt�sr�l” besz�lhet�nk csup�n. A fajta min�s�ge szempontj�b�l ez sajnos felbecs�lhetetlen k�rokat okoz, mivel az egyedek nyilv�ntart�sa ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt szinte lehetetlen.

Mi�rt van ez �gy? Ad�dik a k�rd�s!

A v�lasz nagyon egyszer� �s k�zen fekv�. Haz�nkban a fajt�k rendeltet�s�t�l f�ggetlen sz�ps�g ki�ll�t�s centrikuss�g uralkodik, ami egyben eld�nti a k�llem els�dlegess�g�t minden, tal�n sokkal �rt�kesebb �s fontosabb k�v�nalommal szemben. Ez �nmag�ban nem jelentene probl�m�t akkor, ha a haszn�lati fajt�k eset�ben a ki�ll�t�sokon el�rt eredm�nyek nem, vagy csak minim�lis m�rt�kben sz�m�tan�nak a teny�sz�llat min�s�t�sben. Ma ez sajnos el�rhetetlen �lomnak t�nik csup�n. Am�g ezen a t�ren gy�keres v�ltoz�s nincs, ne v�rjunk csod�ra!

A vad�szok z�me nem mutat �rdekl�d�st – m�g a mostani t�r�t�s mentes r�szv�tel ellen�re sem- a ki�ll�t�sok ir�nt, �gy az egyedek jelent�s r�sze nem is ker�l bemutat�sra. Ez�rt sz�mos kiv�l� dr�tos vizsl�nk soha nem ker�l a „hivatalos” teny�szt�sbe.

A vad�szok logik�j�t k�vetve, ha nem vissz�k ki�ll�t�sra a kuty�t, minek a sz�rmaz�si lap? Ezzel el�rkezt�nk ism�t egy fontos k�rd�shez.

Mi�rt j� az, ha van sz�rmaz�st igazol� okm�nya a kuty�nak?

A korrekt, �llamilag elismert t�rzsk�nyvi nyilv�ntart�s fontoss�g�t senki nem vonhatja k�ts�gbe. Ennek hi�ny�ban hossz� t�von kiz�rt a fajta �r�kletes tulajdons�gainak meg�v�sa, esetleg jav�t�sa. A teny�szt�si adatok ismerete biztos�tja a fajta folyamatos javul�s�nak, illetve stabiliz�l�s�nak lehet�s�g�t.

Az viszont szint�n igaz, hogy a sz�rmaz�si lapok kiv�lt�sa indokolatlanul sokba ker�l, �gy „term�szetes” az alom bejelent�s�nek elmulaszt�sa. M�ra kialakult egy trend, miszerint a j�vend� kutya tulajdonost�l megk�rdezi a „teny�szt�”, hogy pap�rral vagy an�lk�l k�v�nja a k�lyk�t megv�s�rolni? Ezt nem lenne szabad hagyni f�leg olyan fajt�kn�l, ahol kicsi a popul�ci� �s a rokon teny�szt�sb�l ered� degener�l�d�s lehet�s�ge fokozottan fenn�ll. Teny�szt�si nyilv�ntart�s n�lk�l a kontroll elmarad, ami a fajta leroml�s�hoz vezethet. Utols�nak eml�tek m�g egy okot, ami legal�bb annyira fontos mint a t�bbi felsorolt. Ez a teljes�tm�ny vizsg�lat, illetve a vizsg�k lebonyol�t�s�nak menete.

A vizsg�kat a sz�rmaz�si lap megl�t�hez k�t�tt�k kor�bban, aminek egyenes k�vetkezm�nye, hogy a gyakorlati vad�szatokon akt�v, de sz�rmaz�si okm�nyok n�lk�li vad�szkuty�k elesnek a vizsg�z�s lehet�s�g�t�l.

A vesz�lyeztetett dr�tsz�r� magyar vizsla eset�ben (de m�s fajt�kn�l is) �tt�r�snek sz�m�t az 1996. �vi LV. t�rv�ny �s v�grehajt�si rendeletei, melyekben t�bbek k�z�tt arr�l rendelkezik a jogalkot�, hogy sz�rmaz�si lap n�lk�li egyedek is r�szt vehetnek a vad�szkutya alkalmass�gi vizsg�kon. Az Orsz�gos Magyar Vad�szkamara kinol�giai szakbizotts�ga 1998-ban, megalakul�s�t k�vet�en felkarolta ezt a lehet�s�get �s hozz� kezdett a vizsg�k tematik�j�nak kidolgoz�s�hoz �s lebonyol�t�suk szervez�s�hez. Ennek �rdek�ben k�l�n b�r�i test�letet hozott l�tre, els�sorban vad�szati szakemberek bevon�s�val. Az eltelt id� alatt sz�mokkal bizony�that�, hogy ez a munka nem volt hi�baval�. A t�rv�ny �gy rendelkezik, hogy 2002. m�rcius 01-je ut�n vad�szaton csak vizsg�zott vad�szkutya vehet r�szt.

Az elm�lt id�szakban a kamara szervez�s�ben orsz�gosan �sszesen 3739 vad�szkutya vizsg�zott. A r�sztvev� kuty�k sz�zal�kosos megoszl�sa a k�vetkez� k�pen alakult: 32% t�rzsk�nyvezett, 68% nem.

Vizsg�ljuk meg hogyan �rintette ez a rendelkez�s a dr�tsz�r� magyar vizsla �llom�nyt?

A MEOE pillanatnyi nyilv�ntart�sa szerint a popul�ci� nagys�ga nem �llap�that� meg pontosan sem �sszess�g�ben, sem a haszn�latra sz�m�t�sba vehet� egyedek tekintet�ben. Azonban egy hozz�vet�leges �rt�kkel sz�molhatunk. M�g ink�bb vonatkozik ez a nyilv�ntart�sban nem szerepl�, de fajtatiszta egyedekre. Ezek ismeret�ben hozz�vet�legesen a dr�tsz�r� magyar vizsla �llom�ny nagys�ga 7 – 800 db-ra tehet� abban a kateg�ri�ban, amely vizsg�ra �rett korban van. (1 – 9 �ves kor). Arra, hogy ebb�l h�ny kutya rendelkezik kor�bbr�l valamilyen munka vizsg�val nincs adatunk. Az azonban a kamarai nyilv�ntart�sb�l j�l k�vethet�, hogy 1998 �s 2003 k�z�tt mennyi a vizsg�zott kuty�k sz�ma megy�nk�nt �s orsz�gos �sszes�t�sben. Ennek ismeret�ben 750 vizsg�ra bocs�that� egyedb�l 244 dr�tsz�r� magyar vizsla tett vad�szkutya alkalmass�gi vizsg�t. Ebb�l t�rzsk�nyvezett 112 db, nyilv�ntart�sban nem szerepl� 132 db. Ez ut�bbi adat nem elhanyagolhat� mennyis�get k�pvisel, ami a fajta szempontj�b�l azt jelenti, hogy 132 olyan kutya l�t�re der�lt f�ny, ami eddig rejtve maradt �s a popul�ci�ban nem szerepelt. Ezek az egyedek ma m�r regisztr�ci�s sz�muk alapj�n folyamatosan a vad�szok l�t� mezej�ben vannak. Pontosan lehet tudni tov�bbi sorsukat. A kamarai nyilv�ntart�si rendszer alapj�t k�pezi a sz�rmaz�si lappal nem rendelkez� egyedek regisztr�l�sa is. A megyei kinol�gusok ezen kuty�k regisztr�ci�s sz�m�t f�lbe tetov�lj�k. Ennek alapj�n meghat�rozhat� a vizsga id�pontja �s a vizsg�ztat� megye is.

�rdemes elemezni a dr�tos �llom�ny alakul�s�t a vizsg�k t�kr�ben ter�leti megoszl�suk alapj�n. Baranya �s Zala megy�ben nem vizsg�zott kutya. A legt�bb Heves megy�ben vett r�szt, 56 db ebb�l 22 t�rzsk�nyvezett, 34 regisztr�lt. Borsod-megy�ben 33 db (10+23), Szabolcs – Szatm�r – Bereg megy�ben 21 (9+12) db. A t�bbi megy�ben 1 – 16 db-os megoszl�sban jelentkeztek vizsg�ra.

Az �llom�ny „jav�t�sa” �rdek�ben a k�zelm�ltban �jb�l felmer�lt a dr�tsz�r� n�met vizsla teny�szt�sbe von�sa. Ez v�lem�nyem szerint sokat rontana a pillanatnyilag stagn�l�, s�t ink�bb javul� �llom�nyon.

Azon azonban joggal el kellene gondolkodni, hogy az �jonnan megismert �s most m�r nyomon k�vethet� 132 db regisztr�lt kuty�b�l van-e olyan, amelyik megfelel� kontroll mellett bevonhat� lenne a teny�szt�sbe.

Meggy�z�d�sem, hogy ez az �t az, amelyen j�rva nem tenn�nk ki a fajt�t olyan vesz�lynek, hogy s�rga n�met vizsl�t �ll�tan�nk el�. K�teless�g�nk mindenkor k�vetni a fajta meg�lmod�inak elk�pzel�seit, miszerint a dr�tsz�r� magyar vizsl�nak nem szabad jelent�sen elt�rni az �si r�vidsz�r� magyar vizsla jelleg�t�l, sem habitus�ban sem bels� tulajdons�gaiban!

A bemutatott adatok arra utalnak, hogy sokan foglalkozunk ezzel a magyar vizsl�val �s sokan akarjuk l�tni a vad�szatokon e kiv�l� fajta egyedeit. A vad�szati szakemberek �s teny�szt�k nem csak besz�lnek, hanem tesznek is a fajta fennmarad�s�nak �rdek�be. T�rekedni kell arra, hogy min�l kedvez�bb felt�telekkel tudjunk teny�szteni �s v�gre el kell jutni az egys�ges szeml�let kialak�t�s�hoz, ami egyed�li biztos�t�ka lehet e fajta hossz� ideig tart� fennmarad�s�nak.