A r�vidsz�r� magyar vizsla

A r�vidsz�r� magyar vizsla els� helyen �ll mind popul�ci�j�t, mind n�pszer�s�g�t tekintve nemzeti vad�szkutya fajt�ink k�z�tt. K�zkedvelts�ge itthon �s hat�rainkon t�l els�sorban abb�l ered, hogy szerencs�sen meg�rz�tt "�szt�nk�szlet�vel" egyar�nt tud eleget tenni a mai vad�szat, vizsl�s versenysport, a lak�sban tartott csal�d kedvence, a gyerekek j�tsz�pajt�sa �s m�g sorolhatn�m mi mindenf�le feladatnak �gy, hogy intelligenci�j�val, alkalmazkod�k�pess�g�vel a legkevesebb gondot okozza, tan�that�s�ga val�ban legend�s.

Ha ehhez hozz�tessz�k, hogy eleg�ns megjelen�se, eszt�tikai ig�ny�nket is m�lt�n kiel�g�ti r�vid sz�rzete alig k�v�n gondoz�st, akkor k�nny� meg�rteni, hogy ez az intelligens, sz�p, sokoldal� vizsla a h�s�ges tekintet�vel, meleg barna szemeivel hogyan tudta �tverekedni mag�t a m�ltb�l a harmadik �vezredbe. Mert n�pszer�s�ge t�retlen �s mik�zben mi magyarok a "fajtagazd�k" oly sokat vitatkozunk a fajt�val kapcsolatos szakmai k�rd�seken, a nagy popul�ci�val rendelkez� orsz�gok, �llamok - USA, Anglia, Franciaorsz�g, stb. - g�zer�vel munk�lkodnak a r�vidsz�r� magyar vizsla �rt�keinek fejleszt�s�n, persze egyre ink�bb maguknak vindik�lva a sikereket.

A vizsla - mert eredetileg a vizsla kifejez�s kiz�r�lag a r�vidsz�r� s�rga magyar vizsl�ra alkalmazt�k - a magyars�g t�rt�nelm�vel �sszeforrott m�ltb�l sz�rmazik. A v�ndorl�, vad�sz� t�rzsek kop� t�pus� kuty�ival kialakult pannon kop� az ezer sz�zal�kig munk�ra alkalmass�gra szelekt�lt �szt�nk�szlet h�si ereje �vsz�zadok felhalmozott munkatulajdons�gai biztos�tott�k a genetikai �rt�ket ahhoz a kincshez, amit a sors a XVII. sz. k�r�li id�kben a magyar vad�szat nemes m�vel�inek a kez�be adott.

Ahogyan a XIV-XV sz�zadt�l az alf�ld erd�s�lts�ge fokozatosan cs�kkent, �s a nagyvad visszah�z�dott a hegyekbe, a mez�s�gen �j vadfajok jelentek meg. Elszaporodott az apr�vad, a f�c�n �s kedveltt� lett a vesz�lytelen apr�vad vad�szata. A legtehets�gesebb pannonkop� t�rzsek, amelyekben m�r b�vel cs�rgedezett a 150 �ves t�r�k uralom homoks�rga vad�szkuty�inak a v�re, h�vt�k �letre az egyre homog�nebb� v�l� s�rga f�rj�szvizsl�t, a "s�rg�kat", amelyeknek rendszeres, kennelszer� teny�szt�s�t 1700 elej�n kezdte meg a f�nemesi Zay csal�d, Zayugr�con Trencs�nben

Ez az id�szak a vad�szat aranykora volt �s ez id�t�jt bontakozott ki val�j�ban a s�rga vizsla tehets�ge, form�l�dott szinte v�glegess� karaktere �s �tv�z�d�tt a magyar r�ggel, a magyar ember mentalit�s�val. A fajta kiheverte a nyugati fajt�k, a divat �s az anglom�nia intervenci�j�t. 1916-ban �jra �ledt, 1920-ban megalakult a Magyar Vizslateny�szt�k Egyes�lete, 1924-ben pedig az Orsz�gos Vizsla Klub. 1930-ban elfogadt�k a standardot, amelyet 1935-ben az F.C.I. magyar nemzeti fajt�nak ismerte el. A s�rga vizsla elindult a vil�gkarrier �tj�n.

A II. vil�gh�bor� azonban s�lyosan megtizedelte az �llom�nyt, Hossz� �vekig tartott, am�g talpra tudott �llni. 1960-t�l sz�m�thatjuk ism�t a fajta �jb�li er�s�d�s�t, l�tsz�m�nak, min�s�g�nek javul�s�t. Fellend�lt a teny�szt�i munka, el�t�rbe ker�ltek az idom�t�s, versenyz�s k�rd�sei. A kezdeti amat�rizmust lassan kezdte felv�ltani a profi munka, s�rga vizsl�ink nemzetk�zi versenyeken is megjelentek. �s sikerrel!

A j�form�n c�mszavakban, t�virati st�lusban felv�zolt m�lt j�l �rz�kelteti, hogy a vizsla kialakul�s�nak k�r�lm�nyei �s fennmarad�s�nak t�rt�nelmi, t�rsadalmi mozgat�i �sszess�g�ben nem volt egy "s�tagalopp".

N�zz�k meg k�zelebbr�l ezt a fajt�t, miel�tt v�g�rv�nyesen a magyar nemzeti vad�szkuty�k - kultur�lis �r�ks�geink - piedeszt�lj�ra emeln�nk.

Mindenek el�tt egy eleg�ns, r�vidsz�r�, k�z�p nagy zsemlyes�rga vad�szkuty�r�l van sz�, amely sem az angol, sem a n�met vizsg�kra nem hasonl�t. Sz�raz, nemes teliv�r feje, egyenes orrh�ta, barna, melegtekintet� szemei k�l�nleges arckifejez�st t�kr�znek, szinte felk�n�lja mag�t a kontaktus teremt�s�re.

- Ink�bb k�nnyed fel�p�t�s� a sz�ps�g �s az energikuss�g �tv�zete. Sz�rzete r�vid, de s�r�, b�re pigment�lt, az orrt�k�r h�ssz�n�, az ajkak, a szemh�j �s a k�r�m barna.

- Kurt�tatlan farka eszt�tikus egys�get alkot harmonikus mozg�s�val, munk�ban, keres�s k�zben jellegzetes j�rm�dja a t�rt �lel� v�gta.

- Orrj�s�ga legend�s, karaktere magyar - sz�p sz�val mindent, durvas�ggal semmit - tanul�konys�ga, kezelhet�s�ge kimagasl�. J�l akklimatiz�l�dik, k�nnyen �s gyorsan tanul.

- Vadmeg�ll�sa attrakt�v, rel�ci�tart�sa tal�n a legjobb a vizslaf�l�k k�z�tt. A csap�z�s, vadelhoz�s, a v�zi munka szeretete �s a nagy vad ir�nt tan�s�tott �rdekl�d�se genetikai �r�ks�g.

Fajtatulajdons�gai, mivel funkci�j�t ma is gyakorolhatja, ma sem vesztett�k el jelent�s�g�ket, s�t! A modern id�k szerte a vil�gban kibontakoztatt�k a vad�szkuty�s sportversenyeket, Field-Tri�lokat, Retriewer versenyeket, mezei �s �sszetett bajnoks�gokat. A versenyfelt�telek �j motiv�ci�kat is tartalmaznak, amelyek �j feladatokat jelentenek. Mint pl. a mem�ria, kombin�ci�s k�szs�g, ir�ny�that�s�g, gyorsas�g, szekund�l�s, puha sz�j, stb. Fellazult a puska, az ember �s a kutya kapcsolata �s el�t�rbe ker�lt a sport, az imit�lt kvalit�sok min�s�t�s�nek b�r�i rendje. Sok adatunk van arra vonatkoz�an, hogy magyar vizsl�ink ezeken a versenyeken is sz�pen meg�llj�k hely�ket.

Ami a vizsla k�llem�t, megjelen�si form�j�t illeti, azt a 2000. IV. 6-�n k�zz�tett standard tartalmazza. Ha valakinek felt�nik a germanizmusokkal t�zdelt sz�veg, olvassa el az 1982-ben kiadottat, az ugyanis minden mondat�ban magyar, csak �gy, mint a magyar vizsla. �gy v�lem, hogy ez a legkevesebb, amivel ennek a fajt�nak tartozunk. De b�rhogyan is fogalmazunk, m�g enn�l is fontosabb a standard �rtelmez�se, amely a vizsla eset�ben a fej, a szemsz�n, a farok, a sz�rzet sz�ne �s strukt�r�ja, a mozg�s �s egyens�ly, valamint a m�retek k�rd�sein�l �rdemel b�vebb fejteget�seket, miut�n ezekn�l a pontokn�l ny�lik lehet�s�g a legt�bb mell�fog�sra. Val�j�ban a standard �rtelmez�se k�l�n fejezetet �rdeml� szakanyag, �rdemes az arr�l k�sz�tett �ssze�ll�t�st �ttekinteni.

A standard �rtelmez�se

A fej. Nem t�lz�s, ha azt �ll�tjuk, a legfontosabb, az els� helyen �ll. Felsorolni sem k�nny�, mi mindenr�l adhat t�mpontot. A vizsla eset�ben a sz�raz, nemes, egyenes orrh�t�, teliv�r jellegen t�lmen�en, a t�pus az arckifejez�s, a tekintet, a figyelem, a kontaktus, az �rdekl�d�s, a j�indulat, a megfelelni akar�s t�kr�z�d�se… A tan�that�s�g, vad�szati alkalmass�g, vagyis amit�l magyar vizsla, arr�l els�sorban a fej, a fejen l�that� jelz�sek �sszess�ge �rulkodik.

A szemsz�n. S�lyos hib�t v�tenek azok, akik ebben a k�rd�sben engedm�nyeket tesznek. A vil�gos szemsz�n nagyon nehezen kik�sz�b�lhet�, genetikai probl�ma. A magyar vizsla melegbarna szemei, rajong�st �s �rtelmet sug�rz� tekintete, legend�s arckifejez�se egy csap�sra elveszik a vil�g�t�, vil�gos szemekkel.

A farok. A figurat�v vadmeg�ll�sn�l egyens�lyi �s eszt�tikai okokb�l, a gyors fordulatokn�l, az �sz�sn�l �s egyes j�rm�dokkal a vizsla farka seg�ti a mozg�s harm�ni�j�t �s dinamizmus�t, mintegy kiegyenl�t� szerepet j�tszva a helyzetv�ltoztat�sok plasztikuss�g�ban. Ez�rt is nem kurt�tjuk.

A sz�n. Szerencs�s megfogalmaz�s a zsemlyes�rga. Mert van vil�gosabbra �s kiss� s�t�tebbre s�t�tt zsemlye. A mindegyik zsemlye j�, ha a t�szt�ja j�ra siker�lt. Utaltunk r�, hogy a s�rga �si sivatagi sz�n, a tev�� �s az oroszl�n� is. A l�nyeg, hogy nem v�r�s, �s nem barna, �s nem fak�.

Sz�rzet. Mostan�ban kiss� elhanyagolt k�rd�s, ugyanis a r�gi magyar vizsl�k sz�rzete b�r kiss� vil�gosabb t�nus�, de merevebb, kicsit hosszabb, id�k�nt kevertebb (n�h�ny vil�gos sz�rsz�l) �s s�r�bb volt. Jobban ellen�llt az id�j�r�s viszontags�gainak. E tekintetben ink�bb visszaes�s mutatkozik. R�gi tapasztalat, hogy a vil�gosabb sz�n�ek sz�rzete kiss� durv�bb, �gy vad�szatra alkalmasabb.

Mozg�s. A standard pontosan fogalmaz. Ne felejts�k azonban, a vizsla nem volt sprinter, az alkata is �gy alakult ki, hogy az apr�vadban gazdag ter�leteket vad�szta kitart�an, szorgalmasan dolgozott, nem sok hib�t v�tett, b�rmilyen fedett is volt a terep. Nem volt sz�ks�g a sz�guld�sra, a kiv�l�, a legnagyobb augusztusi k�nikul�ban is m�k�d�, soha "be nem s�l�" orrj�s�gra ann�l ink�bb.

Testmagass�g. Soha ennyi vita nem folyt m�g a magyar vizsl�r�l, mint a m�reteket illet� k�rd�sekben. Minden szakember tudja, hogy a szimmetria �s az egyens�ly a d�nt�, tov�bb�, hogy a magass�gi m�retek n�vel�se semmire nem j�. A vizsla mindig k�z�pm�ret� vad�szkutya volt. Munk�ban, versenyben is mindig a k�z�pm�ret� vagy esetenk�nt az alacsonyabb vizsl�k jeleskedtek. Hossz� l�b�, t�lm�retezett egyedekre a magyar vizslafajt�nak nincs sz�ks�ge. A k�pess�gek, a kvalit�sok nem ett�l f�ggenek. M�s k�rd�s az, hogy legk�nnyebb egy kuty�r�l azt meg�llap�tani, hogy kicsi vagy nagy. A standard m�retei b�s�ges lehet�s�get k�n�lnak a megfelel� vari�ci�kra, az ezen t�lmen� �rt�khat�rokat �tl�p� egyedeket m�r csak k�l�nleges �rt�k eset�n �rdemes teny�szt�sbe vonni.

Kiz�r� hib�k. A standardban felsorolt kiz�r� hib�k l�nyege abban rejlik, hogy megjelen�s�k, mint egy jelz�rendszer azonnal figyelmeztet benn�nket, �llj! Itt valami nincs rendben a teny�szt�sben a p�ros�t�si kombin�ci�n�l. Rossz �tra t�vedt�nk, vesz�lybe ker�lt a t�pus, a fajtajelleg! A r�vid fang, hegyes arcorri r�sz, a kosorr, a koponya ar�nyainak �s s�kjainak szab�lytalan v�ltoz�sai csak�gy, mint a pigment cs�kken�se - vil�gos szem - �s a vad�szatra alkalmatlan, labilis idegrendszer mind a teny�szt�si depresszi� csalhatatlan jelei. Nem v�letlen teh�t az a szigor�s�g, ami az ilyen egyedek teny�szt�sb�l kiz�r�s�t hat�rozta el.

Ami a vizsla munk�j�t �s haszn�lhat�s�g�t illeti, ha visszatekint�nk a m�ltba, azok a h�res egyedek, amelyeket sz�mos igazi vizslaszak�rt� t�rt�net�r�, mint etalonokat eml�t, szinte kiv�tel n�lk�l tehets�g�kkel, vad�szati kiv�l�s�gukkal t�ntek fel. Nem v�letlen az a megfogalmaz�s, hogy ezt a fajt�t a munka sz�lte �s az is nemes�tette. Vizsl�s nagy el�deink, akik term�szetesen kiv�l� vad�szok voltak, csak a velesz�letett j� tulajdons�gokkal rendelkez� vizsl�kkal foglalkoztak, senkinek sem jutott esz�be, nem j� orr�, a vadat nem �ll�, csek�ly k�pess�g�, vagy labilis idegrendszer� vizsl�val foglakozni, pl�ne teny�szteni. Ez volt a teny�sz-kiv�laszt�s met�dusa. Ilyen egyszer� volt. �rthet� hogy ilyen m�don a vizsla haszn�lati tulajdons�gai a legszigor�bb ellen�rz�s alatt �llnak.

Ami pedig teljess� tette a rendszert, �s biztos�totta a m�k�d�k�pess�get, az a helyes nevel�si, idom�t�si m�dszerekben nyilv�nult meg, amely mag�ban foglalta a magyar vizsla tan�t�s�nak jellegzetess�geit, speci�lis hozz��rt�s�t, felt�ve ezzel a koron�t a fajta sikereire.

Az elm�lt id�k t�rt�n�sei, sok mindent meg�rtetnek a mai ember�vel. Ez a velesz�letett sok �rt�kes tulajdons�ggal rendelkez� vad�szkutya fajta ma is kimagasl�an meg�llja a hely�t �s aspir�lhat a modern id�k vad�szkuty�ja c�mre. L�tsz�ma, min�s�ge elegend� a fajta g�nmeg�rz�si programj�hoz, a legjobb t�pus� egyedek a magyar �llom�nyban tal�lhat�k. Rendelkez�nk kimagasl� �rt�k� szakszer�en ir�ny�tott teny�szetekkel, amelyek p�lda�rt�k� t�pusmeg�rz� munk�ja garancia lehet a vizsla j�v�j�nek form�l�s�ban.

R�vidsz�r� MAGYAR VIZSLA

57. sz. FCI standard
R�VIDSZ�R� MAGYAR VIZSLA

Sz�rmaz�sa:
Magyarorsz�g
Felhaszn�l�sa:
Eredend�en mindenes vad�szkutya, kifejezetten nagy mozg�sig�nnyel. Term�szete �s alkalmazkod� k�szs�ge miatt lak�sban, kedvtel�sb�l is k�nnyen tarthat�.
FCI besorol�sa:
VII. fajtacsoport Vizsl�k
1.1. szekci� Kontinent�lis vizsl�k
munkavizsg�ra k�telezett (mezei-v�zi vizsga)
R�vid t�rt�neti �ttekint�s:
A magyar vizsla �sei a v�ndorl� magyar t�rzsekkel ker�ltek haz�nkba. �r�sos eml�keket, �br�zol�sokat m�r XVI. sz�zadi dokumentumokban is tal�lhatunk.
Vad�szati jelent�s�ge a XVIII. sz�zadt�l fokoz�dott. A XIX. sz�zad v�g�n m�r vizslaversenyeket szerveztek Magyarorsz�gon, ahol a magyar vizsl�k is eredm�nyesen szerepeltek. A fajta fejl�d�s�ben ebben az id�ben val�sz�n�leg fontos szerepet j�tszott a pointer. Modern, szakszer� teny�szt�se 1920-ban kezd�d�tt.
�ltal�nos megjelen�s:
K�z�pnagy, eleg�ns, nemes megjelen�s�, zsemles�rga, r�vidsz�r� vad�szkutya.
Ink�bb k�nnyed fel�p�t�s�, sz�raz, szik�r izomzat�, a sz�ps�g �s er� harm�ni�j�t t�kr�zi.
Fontos m�retar�nyok:
Marmagass�g - t�rzshossz: 100 : 102-104
Marmagass�g - mellkasm�lys�g: 100 : 44-46
Marmagass�g - mellkassz�less�g: 100 : 31-35
Fejhossz - orrhossz: 100 : 46
Fejhossz - f�lhossz: 100 : 75
Viselked�s �s jellem:
�l�nk, bar�ts�gos, kiegyens�lyozott, k�nnyen tan�that�. Alapvet� tulajdons�ga a kiemelked� kapcsolattart� k�szs�g. A durva b�n�sm�dot nehezen viseli el. Alapvet�en nem lehet agressz�v, �s sohasem lehet f�l�nk.
Mindenes vad�szkutya, teh�t egyar�nt j�l kell vad�sznia mez�n, v�zen �s erd�ben. Jellemz� vad�szati tulajdons�gai: kiv�l� orr, szil�rd �s figurat�v vadmeg�ll�s, kiv�l� elhoz�si hajlam, csapak�vet�si k�szs�g �s v�zszeretet.
TESTFEL�P�T�S
1. Fej
Sz�raz, nemes, ar�nyos.
Agykoponya:
A koponya m�rs�kelten sz�les, enyh�n dombor�. A fejtet�t enyhe har�ntvonal v�lasztja kett� k�z�pen a k�zepesen fejlett nyakszirtcsontt�l a homlok fel�. A koponya �s az orrh�t hosszanti tengelye kb. 30-35 fokos sz�get z�r be. Az orrh�t mindig egyenes, a szembolt�v k�zepesen fejlett.
Stop: M�rs�kelt
Arckoponya:
Az arcorri r�sz j�l boltozott, nem elhegyesed� �s sz�les, j�l fejlett orrt�k�rben v�gz�dik, min�l t�gabb orrlyukakkal. Az orrt�k�r h�ssz�n�.
Fang: Ar�nyosan hossz�
Ajkak: Feszesek, nem lel�g�ak
�llkapocs/Fogak: Az �llkapocs j�l fejlett, j�l izmolt. A fogazat er�teljes, komplett, a metsz�fogak oll�san z�r�dnak.
Szemek: Kiss� ov�lisak, a szemh�jak j�l z�rtak. Tekintete �l�nk, �rtelmes. A szemsz�n a sz�rzet sz�n�vel harmoniz�l� �rnyalat� barna, el�ny�s, ha min�l s�t�tebb.
F�lek: K�z�phossz�ak, kiss� h�tul �s k�z�pmagasan t�z�ttek, laposan fekszenek az archoz. A f�lny�l�st j�l takarj�k, lekerek�tett V- alakban v�gz�dnek. Hosszuk a fejhossz 3 -e.
2. Nyak
K�z�phossz�, j�l izmolt, enyh�n �velt, nem lehet lebernyeges. K�z�pmagasan illeszkedik a t�rzsh�z.
3. Test
Az er�teljes �s ar�nyos t�rzs valamivel hosszabb a marmagass�gn�l.
Fels� vonal: Korrekt
Mar: Kifejezett �s izmolt.
H�t: R�vid, feszes �s egyenes.
�gy�k: R�vid, sz�les, feszes, j�l izmolt.
Far: Sz�les, �s el�gg� hossz�, a nagyt�meg� izmok - h�t �s j�lfejlett combizomzat - ered�s�hez �s tapad�s�hoz; enyh�n lejtve lekerekedik a farokt�ig.
A cs�p�sz�glet - �l�gum� egyenese kb. 30 fokos sz�get z�r be a h�tvonallal.
Mellkas: K�zepesen sz�les �s m�ly, k�ny�kig �r. A bord�k m�rs�kelt �vel�s�ek.
Sz�gy: Telt, j�l izmolt, k�zepesen domborod�.
Has: Enyh�n felh�zott.
4. Farok
Kiss� alacsonyan t�z�tt, k�zepes vastags�g�, elkeskenyed�. Csak enyh�n �velt, kb. a cs�nkig �r. Mozg�s k�zben a v�zszinteshez k�zel tartott. Kurt�t�sa nem k�v�natos, de 1-ed r�sz lev�ghat�.
5. V�gtagok
El�ls� r�sz:
Mells� v�gtagok: Egyenesek, er�s csontozat�ak, j�l izmoltak.
Lapocka, v�ll: Feszes, j�l izmolt. A lapocka megfelel�en hossz�, �s kell�en mozg�kony, a lapockacs�cs - v�llb�b egyenes a f�gg�legessel kb. 35 fokos sz�get z�r be, hossza k�zel azonos a v�llb�b - k�ny�kb�b t�vols�ggal, �s azzal k�zel 100 fokos sz�get alkot.
K�ny�k: Z�rt.
L�bt�iz�let: Legyen j�lfejlett, sz�raz, feszes.
L�bk�z�p: Ar�nyosan r�vid, sz�raz, a l�bsz�rral kb. 170 fokos sz�get z�r be.
El�ls� mancsok: Z�rtak, enyh�n ov�lisak, a l�bujjak er�sek, a talpp�rna kem�ny, palasz�rke. A karmok er�sek, barn�k.
H�tuls� r�sz:
�ltal�nos: A h�tuls� v�gtagok j�l izmoltak, er�sek. Az �l�gum�b�l bocs�tott egyenes �thalad a t�rden, a cs�nkon �s a mancson.
Comb:. Izomzata j�l fejlett, a combcsont tengelye kb. 110 fokos sz�get z�r be a k�ls� cs�p�sz�glet - �l�gum� egyenes�vel.
L�bsz�r: Hossza k�zel azonos a comb hossz�val, izmos.
Cs�nk: Kiss� alacsonyan helyez�dik, sz�raz, inas.
H�tuls� mancsok: Ov�lisak, z�rtak, er�s ujjakkal.
6. Mozg�s
Jellegzetes j�r�sm�dja az �get�s, munk�ban, keres�s k�zben az egyenletes, kitart� v�gta. �get�sn�l a mozg�s t�r�lel�, k�nnyed, eleg�ns �s egyenletes. A k�ny�k a testhez simul - oldalir�ny� kit�r�s n�lk�l.
A t�rzs mozg�sa nem lehet k�gy�z�, �get�s k�zben a fels� vonal a v�zszintest�l nem t�r el.
7. B�r
Feszes, gy�r�d�sek �s r�ncok n�lk�li, pigment�lt. Az ajkak, szemh�j, k�r�m barna, orrt�k�r h�ssz�n�.
8. Sz�rzet
Szoros fekv�s�, r�vid, egyenes, �rdes tapint�s�, aljsz�r n�lk�li. A has enyh�n sz�r�z�tt, a f�lekn�l apr�bb �s selymesebb. A farok sz�rzete kiss� hosszabb sz�l�.
Sz�n: A zsemles�rga k�l�nb�z� �rnyalatai. A f�l egy �rnyalattal s�t�tebb lehet, egy�bk�nt homog�n. V�r�s, vagy fak�s�rga sz�nv�ltozatai nem k�v�natosak. Kisebb feh�r folt - max. 5 cm �tm�r�j� -, vagy t�z�s a mellen, torokt�j�kon �s az ujjakon nem tekinthet� hib�nak.
9. M�ret
Marmagass�g: Kanok: 58-64 cm
Szuk�k: 54-60 cm
S�ly: Kanok: 24-30 kg
Szuk�k: 22-26 kg
10. Hib�k
Az el�bb eml�tett pontokt�l val� minden elt�r�s hib�nak tekintend�, amely �rt�kel�s�nek pontos ar�nyban kell �llnia az elt�r�s fok�val.
11. Kiz�r� hib�k
- A fajtajellegt�l val� l�nyeges elt�r�s
- Nem t�pusos fej
- S�t�tbarna, vagy viaszs�rga sz�n, foltoss�g
- Vil�goss�rga szem, ectropium, entropium
- Harap�shiba
- L�g�, ny�ladz� ajkak
- Er�s lebernyeg
- F�l�nk, gyenge idegzet� egyedek
- S�lyosan hib�s mozg�s
Teljes�tm�ny szempontj�b�l kiz�r� hib�k:
- L�v�sf�l�ss�g
- Az �ll�sk�szs�g, az apportk�szs�g, a vad ir�nti �rdekl�d�s, vagy a v�zkedvel�s hi�nya
- Kiz�rand�k a kezelhetetlen egyedek

Ut�lagos megjegyz�s:
A kanoknak k�t, teljes eg�sz�ben a herezacsk�ban elhelyezked�, szemmel l�that�an norm�lisan fejlett her�vel kell rendelkezni�k.